Bár Magyarországon a football szó hallatán az ember egy bizonyos labdajátékra gondol, a világon ezen elnevezéssel számos sportágat, különböző szabályrendszereket illetnek. Legelterjedtebb formája persze a labdarúgás, de igazából gyűjtőnév, jelentheti az amerikai, kanadai, ausztrál szabályrendszerrel játszott focit, vagy éppen a rugbyt, vagy a gaelic footballt. Ezen játékok közös tulajdonsága, hogy labdával játsszák őket, illetve hogy valamilyen mértékig rúgják is bennük azt a labdát. Azonban az elnevezés - „láblabda” – etimológiailag nem erre vezethető vissza, megértéséhez legalább 500 évet kell visszautaznunk a középkori Európába.

Football-jellegű labdajátékot Európában már a görögök (phaininda) és rómaiak (harpastum) is játszottak, ugyan kevés beszámoló maradt fent a szabályokról, de ezek szerint leginkább a mai rugbyre hasonlíthattak. Később a középkorban Nyugat-Európában egyre népszerűbbé váltak azok a tömeges játékok, ahol falvak, kisebb városok „csapatai” csaptak össze azzal a céllal, hogy egy felfújt disznóbelet, vagy más hasonló alkalmatosságot eljuttassanak a szomszéd település főterére, vagy más kijelölt területére. Szabály nem sok volt, sérült annál több, ennek is köszönhetően maradt fent a football szó első írásos emléke. 1314-ben Londonban kiadásra került egy rendelet, igaz francia nyelven, amely betiltotta ezt a veszélyes játékot a város határain belül. Angolul írásos formában először IV. Henrik rendelete említi, amely megtiltja a fogadást a „foteball”-ra. Láblabdaként hivatkoztak a játékra, mivel azt a közemberek játéka lévén gyalogosan játszották, és nem lóhátról, ahogy a nemesség közkedvelt játékait.

Az akkori játék durvaságát jól jellemzi, hogy 1324 és 1667 között 30 királyi és helyi rendelettel tiltották a footballt csak Angliában. A sport konszolidálódása, szabályok közé szorítása az angol magániskolákhoz köthető. A 16. században többek között a híres Eton College-ban már játszották a játékot, és fokozatosan szervezett csapatsporttá formálták. Ezekben az iskolákban írtak le először szabályokat, ezen iskolák diákjai alkották az első csapatokat és itt váltak el a labda rúgását, illetve kézben hordozását előnyben részesítő játékok. Az 1800-as évek közepére a vonatközlekedés előretörése lehetővé tette iskolák közötti sportversenyek szervezését. Az iskolák előbb úgy mérkőztek meg, hogy félidőkre osztották a meccseket, előbb egyik majd másik szabályai szerint játszva, majd elindult az egységes szabályrendszerek kialakulása. Ezek egyike volt a „Cambridge rules”, amelyet 12 prominens iskola vezetői alakítottak ki Cambridgeben, és amely később a sheffield-i szabályrendszerrel ötvözve a mai labdarúgás, az FA szabályrendszer alapjait hozta létre. Az egyik másik domináns football forma a Rugby iskola szabályrendszere volt, mely alapján 1871-ben lefektették a mai rugby union szabályait.

Az Egyesült Államokban érdekes módon előbb az FA szabályrendszer terjedt el, az első egyetemi meccset 1869-ben a Princeton és Rutgers csapatai játszották egymás ellen. A modern amerikai football a kanadai McGill és az amerikai Harvard egyetem 1874-es meccsére eredeztethető vissza. A Harvardon a többi amerikai egyetemmel ellentétben úgynevezett bostoni szabályok szerint játszottak, ami a labdarúgás és a rugby ötvözete volt. A McGill rugby szabályok szerint játszott, a két egyetem mindkét szabályrendszer szerint megmérkőzött, majd később közösen elfogadták a rugby union szabályait néhány módosítással. Az újonnan kialakított játékhoz hamar csatlakozott a többi főiskola is, majd 1880-ban Walter Camp, a Yale egyetem edzője behozta azokat az újításokat, amelyek az amerikai focit végleg elválasztották a rugbytől.

Walter Camp javaslatára, akit „az amerikai football atyja” elnevezéssel is szoktak illetni, 15-ről 11-re csökkentették a játékosok számát csapatonként és bevezették a „line of scrimage” szabályt, azaz azt, hogy minden akciónál a labda kiindulási vonalának egy-egy oldalán kell elhelyezkednie a két csapatnak. Később szintén Camp ötlete alapján felére csökkentették a pálya méretét, és a játék izgalmasabbá tétele érdekében megalkották azt a szabályt, miszerint amelyik csapat nem halad három próbálkozásból adott távolságot, az átadja a labdabirtoklást. 1887-re a játékidőt két 45 perces félidőre korlátozták és két fizetett játékvezető igénybevételét is kötelezővé tették. A játék gyors terjeszkedésbe kezdett Amerikában, míg 1880-ban csak 8 egyetem játszott meccseket egymás ellen, 1900-ra ez a szám 43-ra nőtt.

A football egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, már az 1890-es években is 25.000-en látogattak ki egy Yale-Harvard meccsre, ugyanakkor kezdetleges szabályaival borzasztóan durva volt a játék. A támadók összekapaszkodva, élő buldózert alkotva haladtak előre, az ellen és saját játékosaikat is gyakran bedarálva. A helyzet 1905-re kritikussá vált, ebben az évben 19-en haltak meg Amerika szerte football pályán. Theodore Roosevelt elnök a foci teljes betiltását helyezte kilátásba, ha a játék biztonságosabbá tétele érdekében nem tesznek lépéseket. Az év decemberében 62 főiskola képviselői találkoztak New Yorkban, bevezették az utolsó lényeges újítást az amerikai footballban az előre passz formájában és megalapították az egyetemek közötti sport szövetséget, későbbi nevén NCAA-t.

Az 1905-ös reformoknak, illetve a XX. század első felében bevezetett számos kisebb változásnak köszönhetően a passzjáték az amerikai footballban egyre nagyobb szerepet kapott a futójáték mellett. A század első harmadában az amerikai foci fellegvárai az egyetemek voltak, a profi football csak lassan indult be. Ugyan az első profi meccset már 1985-ben lejátszották, és profi liga is létrejött öt csapattal National Football League néven – a jelenlegi NFL-től függetlenül - 1902-ben, többnyire csak bemutató meccsekre szerveződtek profi csapatok. 1915-ben a Canton Bulldogs leszerződtette az olimpiai bajnok Jim Thorpeot, aki a következő években a profi football arcává vált, majd 1920-ban a mai NFL elődjének, az American Professional Football Association elnökének választották. A korai években a liga csak egy laza formáció volt, a csapatok játszottak más egyesületekkel is, de a szezon végén az egymás elleni eredmények alapján avattak egy bajnokot. Mindez még persze nagyon messze volt a dollár milliárdokat megmozgató mai NFL-től.