Dollár milliomosok és milliárdosok csatája, melynek Joe az autógyári munkás, meg a felesége, akit jobb vasárnapi program híján Joe elagyabugyál, issza meg a levét. A következő sorokban megpróbálunk betekintést nyerni az 'NFL lockout’ nevű társasjátékba és annak hátterébe. Figyelmeztetés! Itt csupa nagyon gazdag ember veszekszik nagyon sok pénzen, akinek ezt nem bírja a gyomra, ne is olvasson tovább!

Forrás: sportsmarketing.hu

Hétfő éjjel jött a hír, hogy Susan Richard Nelson szövetségi bíró az ún. lockout befejezésére kötelezte az NFL csapatok tulajdonosait, mely döntéssel ha nem is háborút, de komoly csatát nyertek a játékosok. Mint mezei szurkolók, most ünnepelhetünk, úgy tűnik mégis lesz szezon 2011-ben, a gonosz munkáltatónak vissza kell fogadni a játékosokat, akik mehetnek edzeni,... azonban: Mi a fene az a lockout? És hogy zárhatják ki a játékosokat a tulajdonosok? Miért is tennének ilyet, ha ezek a fenevadak évi 9 milliárd dollárt termelnek?

Mi a vita tárgya?

A 2008-ban a tulajdonosok felmondták a tulajdonosok tanácsának (NFL Management Council)  és a játékosokat képviselő szakszervezetnek (NFL Playeres Association, NFLPA) a játékosok szerződtetésére és átigazolására, valamint a munkavállalási feltételekre vonatkozó keretszerződését (Collective Bargaining Agreement, CBA). A mostanáig érvényes szerződés 1993 óta volt életben, 1998-ban és 2006-ban kiegészítették, meghosszabbították, azonban 2008-ban a tulajdonosok éltek opciós jogukkal, melynek nyomán már 2010-ben is félig-meddig szabályozatlan év volt, és 2011 márciusára a szerződés hatályát vesztette. A felek már a márciusi lejárati időpont előtt jóval - igazából már több mint egy évvel - tárgyaló asztalhoz ültek az új szerződés megalkotásának céljával. A probléma épp csak az volt, hogy az utóbbi években az NFL népszerűsége világméretű növekedésnek indult - nem véletlenül olvasol épp egy magyar blogon az amerikaiak kedvenc sportjáról -, a bevételek jelentősen megnövekedtek és a tulajdonosok és a játékosok képviselőinek álláspontja a hogyan továbbról meglehetősen eltérő volt.

Roger Goodell NFL komisszár és DeMaurice Smith NFLPA vezető

Kik a szereplők, mit akarnak?

Játékos-szervezet

Az NFLPA az aktív és visszavonult játékosok szakszervezete - illetve március eleje óta már csak egyesülete -, mely a játékosok érdekeit hivatott képviselni. Ők főként több pénzt akarnak, jobb orvosi és egyéb ellátást a volt a játékosoknak, illetve ellenállnak a tulajdonosok szezonbővítési szándékainak. Magánvéleményem szerint leginkább több, és leginkább garantált pénzt szeretnének. Hogy tisztában legyünk a játékosok anyagi helyzetével, lássunk néhány adatot. A játékosok a liga bevételeinek 59,5%-t kaphatták maximálisan a CBA szerint. Ez nem jelenti, hogy meg is kapták, ez a százalék a fizetési plafont határozta meg, egy csapat a liga bevételeinek 59,5%-nak 1/32-ed részét költhette maximálisan játékos kompenzációra (2009-ben, az utolsó plafonnal korlátozott évben, ez évi 127 millió dollárt tett ki csapatonként). Ennek az összegnek 86,4%-t köteles volt elkölteni minden csapat fizetésekre, azaz csapatonként minimum 109,7 millió dollárt el is költöttek játékosokra 2009-ben. Átlagosan ez 2-2,3 millió dollárt jelent játékosonként. Mivel persze vannak jobban fizetett játékosok (akár 15-20 milló dollár egy évben) és vannak fizetési minimumon élők (2009-ben $325.000), az medián fizetés tavaly millió dollár körül volt. Ugyanakkor az NFL-ben alapesetben a fizetések nem garantáltak, azaz mondhatni meccspénz van, a játékos akkor kap fizetést, ha nem rúgják ki, vagy mondja fel a szerződését időközben. Ez persze többnyire az alacsonyabban fizetett, kisebb tárgyaló erővel bíró játékosok számára probléma, a nagyhalak és ügynökeik jobb feltételeket tudnak kialkudni maguknak.

A játékosok egészség-biztosítása egy másik sarkalatos probléma. Az átlagos NFL karrier 3,6 szezon, az eddig érvényben lévő CBA szerint három igazolt évre volt szüksége öt év visszavonulás utáni egészség-biztosítás megszerzéséhez, ami értelemszerűen nem mindenkinek jött össze. A volt játékosok támogatása ugyancsak egy kényes téma, az 50-60-70-es években játszó elődök zsebpénzt kaptak a mai játékosokhoz képest, sokan vannak a hírességek csarnokában, akik a mai közepes képességű játékosoknál akár füvet nyírhatnának anyagi helyzetüket tekintve. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor sok volt játékos is kritizálta az NFLPA-t korábban, ma sem egészen egyértelműek a törekvéseik a témában.

NFL, NFLP, NFL Management Council (tulajdonosok)

Na itt kezd igazán kaotikusság válni a történet. A National Football League (NFL), mint önálló üzleti entitás nem létezik. A liga pontos meghatározása magyarul a következő: jogi személyiséggel (unincorporated) nem rendelkező egyesület (association). Ez az egyesület, egyesülés a 32 NFL csapatot fogja össze, ezek a tagjai. Van egy csattanója a dolognak: az NFL szövetségi besorolása non-profit szervezet. Létezik ugyanakkor az NFL Properties Co., amely lényegében az NFL marketing cége. Ez a szervezet a csapatok nevében, azokat összefogva tárgyal pl. a TV jogok értékesítéséről vagy a logó használatról, a “hivatalos NFL termék” megjelölésekről. Erről az egészről meglehetősen kevés pontos információt lehet találni, mivel Amerikában általában meglehetősen komolyan veszik a monopóliumok és kartellezés elleni törvényeket. A CBA tárgyalások egyik főszereplője az NFL Management Council, ami lényegében a tulajdonosok tanácsa, de egy különálló non-profit, jogi személyiséggel rendelkező egyesület az NFL mellett. Ez a tanács hivatott a csapatokat képviselni a CBA szerződésben, ebbe a tanácsba minden klub egy főt delegál. Az, hogy az itt felsorolt három - illetve 35 - szervezet között mik a pontos jog- és pénzügyi viszonyok, meghaladja jelen poszt célját, terjedelmét és erőforrásait.

A tulajdonosok álláspontja is képlékenynek bizonyult az elmúlt hónapokban, azonban ebben is a pénz, illetve a bevételek további növelése a fő vonulat. Egyrészt létezik egy olyan probléma, hogy nem minden csapat bevétele csillagászati. Vannak kisebb piacokon működő klubok, amelyeknek állításuk szerint a fizetési padló teljesítése gondot jelent. Nem nehéz kitalálni, hogy például a Buffalo Bills bevételei szerényebbek a New york Giants-énál, vagy hogy a Jacksonville Jaguars vergődik a Miami Dolphins-hoz képest. Másrészt a tulajdonosok azt állítják, hogy a közel 60%, amit a játékosok a bevételekből megkapnak ellehetetleníti a csapatok profitábilis működését, és ezt az arányt 10-18%-kal kívánják csökkentetni.  A probléma ezzel csak annyi, hogy a tulajdonosok azt szeretnék, hogy ezt mindenki bemondásra elhiggye, a csapatok költségvetésébe - néhány nyilvános társaságként működő klubot leszámítva (pl. Green Bay Packers) - nem engednek belelátást. Harmadrészt az NFL szeretné bővíteni az alapszakaszt. Jelenleg három előszezon meccset játszanak a csapatok, ezeket főként a kevésbé ismert játékosok tesztelésére használják, és 16 meccses az alapszakasz. A tulajdonosok elképzelése szerint két előszezon meccset hozzácsapnának az alapszakaszhoz, és egy meccset hagynának előszezon találkozóként. Értelemszerűen az előszezon mérkőzésekre kevésbé kíváncsiak a nézők (ez jegyeladásokban és TV-s nézettségben nyilvánul meg), mert nem számítanak, és többnyire csupán két negyedet játszanak a 12-ből az igazi sztárok.  Ezzel leginkább a veterán játékosoknak van problémája, álláspontjuk szerint már a 16 meccs is roppant megterhelő, de mindenképpen több pénzt akarnának a több éles meccsért és nem kevesebbet.

Van egy harmadik komoly tényező is, miszerint is a tulajdonosok a draft-on - egyetemi játékosok kiválasztása - hatalmasat kockáztatnak, amikor az első 10 játékosból instant milliomost faragnak, anélkül, hogy profi szinten bizonyítottak volna. Nem kell messzire visszatekintenünk, elég JaMarcus Russell-re, az Oakland 2007-es 1/1-es választottjára gondolni. Russell előbb hónapokig vitázott fizetésén, majd kapott egy 61 millió dolláros (ebből 32 millió garantált) szerződést, amelyet gyenge játékkal, még gyengébb edzésmunkával, jelentős túlsúllyal, illetve egy kis drogfüggőséggel hálált meg. 2010 májusában el is bocsátotta a csapat, nem valószínű, hogy újra játszani fog, viszont egész életére milliomos marad(hat). Az ilyen esetek elkerülésére a tulajdonosok maximalizálni szeretnék az újoncok fizetését. Nos, ez a kérdés az NFLPA-ben is komoly törésvonal, de mivel a játékos-szervezetet többnyire a veteránok irányítják, és értelemszerűen az újoncok alacsonyabb fizetése után megmaradt zseton valahol ki kell, hogy kössön, itt a legkönyebb egyezségre jutni. A fent felsorolt három szándék mellett egy sor kisebb kérdés is felmerült, mint például a komolyabb dopping-ellenőrzés - az NFL-ben és az amerikai profi sportokban úgy általában, a tiltott szerek listája rövid kis bevásárló cetli a WADA listához képest -, azonban ezek tekinthetőek a főbb pontoknak.

Hogy állunk most?

Miután a felek nem tudtak megállapodni március elejéig, az NFLPA mint szakszervezet feloszlatta magát (erre már többször volt példa amúgy), amire válaszul az NFL "kizárta" a játékosokat. Ez a kizárás azt jelenti, hogy a tulajdonosok megtagadták a játékosok számára a munkába állás lehetőségét, megtiltották, hogy a klubok és a - jelenleg nem szakszervezeti tag - játékosok között bármiféle interakció legyen, hogy edzéseket szervezzenek, hogy betegyék a lábukat a csapatok ingatlanjaiba, azok eszközeit igénybe vegyék, vagy fizetést kapjanak. Ezt a kizárást oldott fel a hétfői szövetségi bírói döntés, azonban ez csak annyit jelent egyelőre, hogy a kluboknak be kell engedni a játékosokat edzeni, vagy kezeltetni magukat a területükre, illetve hogy elvileg fizetést kéne nekik adniuk. Természetesen az NFL fellebbezett, többek között vitatják, hogy az adott bíróságnak volt-e hatásköre egy ilyen döntést meghozni.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a játékosok egy része - a legnagyobb sztárok, köztük Peyton Manning és Tom Brady - beadott egy másik, ún. "anti-trust", azaz kartellezés elleni keresetet, melyben azzal vádolják a csapatokat, hogy az NFL keretében kartellt formálnak, és a kizárással korlátozzák kereseti potenciájukat. Ilyen keresetet idáig csak ruhagyártók adtak be, akik vitatták, hogy az NFL köthet-e kizárólagos szerződést egy-egy márkával termékeinek gyártására és forgalmazására. Egyértelmű győztes ezekben a korábbi perekben nem volt, de mondjuk úgy, a játékosok érvelésében van igazság, azonban például tudni kell, hogy az MLB (baseball liga) már évtizedekkel ezelőtt felmentést kapott a kartellezési szabályok alól.

Lesz-e szezon 2011-ben?

A hab a tortán az, hogy a tulajdonosok TV-s szerződéseik révén 2011-ben nagy valószínűséggel többet keresnek, ha nincs szezon, mintha van. A televíziós megállapodás 4,5 milliárd dollárt garantál a tulajdonosoknak attól függetlenül, hogy játszanának-e mérkőzéseket a ligában. Ehhez képest a játékosok fizetése 2011-ben, a korábbi CBA számait alapul véve 4,4 milliárd dollár lenne. Mindenki rakja össze a matekot magának. Ettől függetlenül valószínűtlen, hogy a tulajdonosok ténylegesen erre játszanának, egyrészt mert elesnének egy sor más bevételtől, másrészt leginkább azért, mert kedves az életük, és egyéb üzleti érdekeltségeik is vannak, amelyeket nem szeretnének lángokban látni az NFL-re éhes feldühödött tömegek lázadása nyomán.

Utóbbi persze túlzás, de ennek az évi közel 9 milliárd dolláros üzletnek hatalmas visszalépés lenne egy 1987-hez hasonló szezon. 1987-ben nem lockout volt, akkor a játékosok sztrájkoltak annak érdekében, hogy több pénzt, jobb egészségügyi-ellátást kapjanak, és hogy létrejöjjön az ún. szabad-ügynöki rendszer, azaz ne az Európában a Bosman-döntésig dívó, ma is nyomokban fellelhető emberkereskedelmi rendszer legyen érvényben. A ‘87-es szezon nem maradt el, azonban a szezon első felében, amíg nem tudott megállapodni a két fél, félprofi, alacsonyabb szintű játékosok játszottak és ez rányomta a bélyegét a színvonalra.

Véleményem szerint lesz szezon 2011-ben. A játékosok, illetve képviselőik idáig nagyon kemények voltak, korábbi harcuk, illetve annak emléke is szerepet játszott álláspontjuk rendíthetetlenségében, azonban idővel nekik is engedniük kell. Az NFLPA-nek van sok száz tagja, akik egyrészt nem akkora milliomosok, hogy hónapokig bírják fizetés nélkül, másrészt olyan magasak a havi megélhetési költségeik/rosszak a megtakarítási szokásaik, hogy a hatalmas korábbi bevételeik ellenére is megérzik a bevételkiesést. Jelenleg a játékosok - akik igénylik - havi 60.000 dollárt kapnak a szervezettől, melyet korábbi befizetéseikből takarítottak meg, azonban ez a pénzalap idővel el fog fogyni.

A 2011-es draft csütörtökön kezdődik, és az előkészületek zajlanak és zajlottak minden csapatnál, mintha mi sem történt volna. A draft után nemsokkal kezdődnének az ún. mini-camp-ek, azaz a rövid, összerázó edzőtáborok, melyek jelen állás szerint vagy meg lesznek tartva (hivatalosan), vagy nem. Ugyanakkor sok csapatnál a játékosok már maguk szervezik a közös edzéseket, ebből is arra lehet következtetni, hogy ők nem számítanak a szezon elmaradására. Legvadabb összesküvés elmélet üzemmódba kapcsolva akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy már réges-régen megállapodott a Management Council és az NFLPA és ez az egész csak egy nagy marketing színjáték, mely az NFL népszerűségét hivatott tovább növelni.