Vasárnap a Farkasok meglepően simán lelépte a Budapest Cowboyst (38:0), jellemzően nem volt rangadó érzése az embernek. Szurkolók - Wolves szurkolók - panaszkodtak is a mérkőzés után, hogy unalmas volt a meccs. Néhány gondolat szakmai szemmel, a mérkőzés egyik résztvevőjétől ennek okairól.

Előrebocsátás: Én belülről láttam a meccset, illetve videón elemeztem ki a Cowboys korábbi mérkőzéseit, kívülről biztos más dolgok is feltűnhettek volna, minden megjegyzést szívesen veszek. No meg persze biztosan elfogult is vagyok.

Wolves-védelem

A Péter Csaba által vezetett védelem nem csak nagyon jó napot fogott ki, de kezdi tényleg elsajátítani a 3-4-es cover 2 védekezést (3 falember, 4 LB, két mély zóna). A csapat az év elején kezdett el komolyabban foglalkozni ezzel a felállással, korábban váltogatta az alap 4-3-as cover 3-mal. Mostanra viszont már olyan szintre érett a dolog, hogy teljes meccseket végig tudnak játszani ebben, csak redzone szituációkban váltanak 4 falemberes felállásra. Ezen a meccsen 6-7 féle blitzet szabadítottak a támadókra, melyek közül párat korábban csak az láthatott, aki kilátogatott Wolves edzésre. A felválta érkező szélső és középső LB-kkel és corner backekkel sikerült meglepni és hibára késztetni a Cowboys támadóit.

Wolves-támadók

A Farkasok abban az elkényeztetett helyzetben vannak, hogy rendelkeznek két ütőképes irányítóval és 4-5 bármikor bevethető, gyors és fizikális elkapóval. Míg korábban szinte csak Piros Krisztián és Király Csanád szerepeltek, mint célpontok az irányítók lőlapján, mostanra Újfalusi Ákos, a két új igazolás, Simon Dániel és Lausch Attila, mindkettő Titans, és Igari-Szűcs Tamás is a két QB bizalmát élvezi. A Wolves így minden további nélkül felállt négy elkapóval, akiket a Cowboys sebességben nem igazán tudott levédekezni, viszont széthúzta a védelmüket. Utóbbi eredményeként az egyedüli futóként felálló Cseperkáló Péter a korábban megszokott nyolc védő helyett 5-6-tal találta szembe magát, melynek #49 képességeinek ismeretében sejthető az eredménye. Meg kell jegyezni, hogy a Győrött hibát hibára halmozó támadófal ezen az estén kitett magáért, keményen dolgoztak és alig kapott büntetést.

Kétszer is csak Simon Dániel hátát szemlélhették a Cowboys védők. Fotó: Matting Csanád.

Cowboys-védelem

A Cowboys alap védelme 4-3-as cover 2 volt, ami kitűnő tud lenni, ha megfelelő emberanyaggal dolgoznak. Kell hozzá 4 falember, akik különösebb LB támogatás nélkül siettetni tudják az irányítót, egy átlagon felüli képességekkel és sebességgel rendelkező középső LB, aki a fallal együtt el tudja fojtani a belső futásokat, két gyors szélső LB, két fizikális és nagyon biztosan szerelő corner, meg két büntető safety. Amennyiben ez nem, vagy csak részben adott, az irányítónak vagy sok ideje lesz passzolni, vagy nem tudják levédekezni az elkapókat. Ezen az estén mindkettőre láthattunk példát bőven.

Cowboys-támadók

A kék-fehérek támadófala - a Wolves-éhoz viszonyítva - alapvetően nem óriásokból áll. Ezzel nincs is különösebb baj, ha a falemberek gyorsak, agresszívek és technikásak, valamint alapvetően szögekből blokkolnak, azaz általában nem a velük szemben felállókat kell egy az egyben megblokkolniuk. A vasárnapi meccs tapasztalatai alapján a Cowboys támadófalát fel kell gyorsítani és valahogy meg kell tiltani számukra, hogy felegyenesedjenek, ha komoly eredményeket akarnak elérni. Irányító poszton Németh Gábor kezdett, aki remek adottságokkal rendelkezik, azonban tapasztalata annál kevesebb, nem egyszer hozta zavarba az agresszív Wolves védelem.

Aranyosak voltak, de ezen az estén nem sok mindennek örülhettek. Fotó: Simák Gergő.

A Cowboys ugyan többször is a cover 2 feltörésére alkalmas játékokat hívott; 3-4 elkapót küldtek mélyen, mellyel választásra és ezáltal hibára lehetett volna késztetni a két mély zónában védekező safety-t, azonban vagy nem volt elég ideje az irányítónak passzolni, vagy túl közel futották egymáshoz a routeokat az elkapók, így a safetyk könnyedén levédekeztek két embert egyszerre. Az első két interception nagyrészt ez utóbbi számlájára volt írható. Az elkapókról lévén szó, meg kell említeni, hogy a máskor oly megbízható Kalovits Gábor és Veréb Zsolt páros legalább 1-1 megoldható labda elejtésével vétette észre magát. A Cowboys futójátéka ugyan hozott yardokat, azonban különösebb passztámogatás nélkül esélytelen volt ezen az estén, hosszabb futásokra nem voltak képesek.

Összbenyomás

A Cowboys 6 labdaeladást jegyzett (3 interception, 1 fumble, 2 turnover on downs), míg a Farkasok hármat, azt is mind lényegtelen szituációkban (félidők vége minden esetben). Ez önmagában meghatározta a meccs képét, ilyen statisztika mellett szinte lehetetlen nyerni.

A Wolvesnál sikerült kiküszöbölni a Győre elleni meccsen tapasztalt hibák nagyrészét, ha nem is hibátlanul, de nagyon jól játszott mind a védelem, mind a támadók, mind a special team. Ahogy a védők egyre jobban kitanulják az új szisztémát, az ellenfeleknek egyre nehezebb lesz pontokat szerezniük a Wolves ellen. Személy szerint nem lepődnék meg, ha a Győr 12 pontja jelentené a negatív idénycsúcsot a számukra.

Újfalusi Ákos a Cowboys számára is megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Fotó: Matting Csanád.

Mindenképpen említést érdemel, hogy a Wolves nagyon felhúzta magát erre a meccsre, az első perctől az utolsóig meg akarták mutatni, hogy mit tudnak, nagyon erőssen kezdtek, ami hamar megtörte a Cowboys elszántságát. A második félidőre, ha nem is zuhant össze teljesen a csillagos sisakos gárda, de maguk se nagyon hitték, hogy megfordíthatják ezt a meccset.

Korábbi kommentekben olvasni lehetett a Wolves onside kick kísérletének kritikáját. Ez egy előre eltervezett mozzanat volt, a Cowboys feltérképezése során kitűnt, hogy ez lehet a visszahordó csapatuk gyengéje. A megvalósításba hiba csúszott, *az egyik játékos offside-ra futott, azonban az elképzelés tökéletes volt.

*: Korábban itt a játékvezetői ítéletet firtató megjegyzés volt, amely igazságtartalma nem lett megfelelően leellenőrizve. A játékvezetőktől ezúton is elnézést kérek.