Kedvenc jégkorongos blogunkon, a Bodicseken olvastam, hogy T. Szerző, quitz azon nyafog, hogy nincs még NHL-szezon, és ezért helyette NFL meccsre megy Minneapolisban. Írtam neki, ő meg küldte a csodálatos, képekkel ellátott beszámolót. Cserébe mi is írunk, ha hokira megyünk.
Itt vagyok Minneapolisban, ahova ha nem küldenek, sosem jövök. Ehhez képest a város teljesen rendben van. Az egyetemen nagy a pörgés, a helyi múzeumban három órát bolyongtam, és csak a végén vettem észre, hogy elfáradtam. A kocsmák, éttermek tele, a helyiek elég közvetlenek. A fenyegetések ellenére még ma is 25 fok volt. Nekem egy dolog hiányzik innen, és az a hoki. A Minnesota Wild csarnokában tartott Republikánus Nemzeti Konvenció miatt ugyanis később kezdődik itt pár nappal az előszezon. Minneapolis már majdnem Kanada, mégis a baseball és a foci mellett kevés hely jut a hokinak. Főleg a foci miatt, mert az nagyon megy. A Vikingek tavaly 8-8-cal végeztek. Persze ezt a sportot jó quarterback nélkül nem lehet sikeresen űzni. Az meg nekik nincsen. Lehet, hogy Minneapolis népe az egyetlen NFL csapattal rendelkező város, ahol nem a QB mezéből adják el a legtőbbett, hanem a 28-as számmal játszó running back, Adrian Peterson mezéből.
Itteni ismerőseim már előre figyelmezettek, hogy nem valami nagy szám a csapat, de a közönség az nagyon odaadó. Azért annyira rossz nem lehet, ha a második héten 3 ponttal kaptak ki Indianapolisban. A meccs előtt olvastam, hogy 108. egymást követő alkalommal megint eladtak minden egyes jegyet a Metrodomeban. 70 ezer nézőnél az nem csekélység. A jégkorong jegyeket meg most kezdték árulni, és van, aki már egy hete a csarnok mellett sátorozik, hogy jó helyet kapjon. Elkötelezettségből nincs hiány. A Target nevű helyi Tescoban 6 hónapos kortól kapható Minnesota Viking mez és ruha. Vikinges pizsamával kezdik a beetetést: Live your dreams! (Éld az álmaidat!) Így örökítik tovább a rajongást az apák. De van kiscsajoknak mini pompomlány kosztüm.
Itt ahol 5-6 hónapos a tél, és gyakori a -25 fok, a tévézésen, bulizáson és meccsrejáráson kívül nem sokat lehet tenni. A helyi körülményekhez igazodva a Vikingek stadionja fedett. Nem úgy, mint ahogy a Cowboys jövőre elkészülő, 1,1 milliárdos stadionja, hogy elhúzható a teteje, hanem ahogy a Dagály medencéje feletti meleg levegővel felfújt sátor. Az apró különbség csupán a méret, ami elég elképesztő. A legfurcsább, hogy itt jóval közelebb van a stadion a belvároshoz, mint a Fradi pálya. Mondjuk, ha a Deák tér a központ, akkor a Nyugatinál van. Az itt még simán járóföld.
A stadionba a kezdés előtt másfél órával indulunk. Kellemes lődörgés az őszi napsütésben Petersonnak (28) öltözött családokkal tartjuk a lépést a Metrodome felé. Egyre sűrűbb a lila mezek koncentrációja. A stadion előtt szabályos népünnepély. Tematikus célbadobó játékok, hamburger és hot dog sül, és egy szponzor által felállított szimpadon kortárs közép-nyugati rockzene szól. Itt már szinte mindenki Peterson (28), alacsony, sovány, kövér, botos néni és karonülő kisgyerek. Egészen vidám a forgatag, nem az a stresszes nyomulás, ami otthon szokott menni. A beléptetés fájdalommentes és gyorsan megy. Az ötvendolláros helyem jó magasan van, de az oldalvonal mellett. Állítólag a Vikingeké a leghangosabb szurkolótábor. A többit tábort nem hallottam még közelről, de tényleg elég komoly a hangerő. Gondolom ebbe a sátortető is szerepet játszik. A repertoár az viszont elég szánalmas annak, aki az európai foci lelátóihoz szokott:
BOOOOO
DEE-FENCE, DEE-FENCE
YEAAAAH
GO-GO-GO
és ha a hangfalakból szól, akkor:
SKOL, VIKINGS, LET'S GO!
A körítés baromi jó. Amikor áll a mérkőzés, kis trivia, kis visszajátszás, kis sorsolás, pom-pom lányok. És minden gyerek az alsó karélyban egy szezon alatt megkapja a maga 2-3 másodpercét a kivetítőn. Plusz a jó csajok. De volt egy nagyszerű Bicepsz-mix is, azokat mutatták akik feszítettek a lelátón. Közben pedig folyamatosan nyalták a közönség fenekét. It is you, who made this team. És milyen igaz. Amerikai profi ligában csakis a közönség tart fent egy franchise-t. Nincs az a városi vezetés, eltökélt gazdag ember, aki képes lenne a közönség nélkül fenntartani ezt a cirkuszt. A város, illetve az állam, polgárai pedig örülnek, hogy van valami ami összeköti őket a hosszú hideg télen kívül. Az iskola mellett a lelátó a második legfontosabb hely, ahol a laoszi, szudáni és lengyel bevándorlók gyerekei amerikaiak, közép-nyugatiak, minnesotaiak lesznek, és majd így is tekintenek egymásra.
A Panthers gyorsan megszerezte a vezetést egy field góllal, majd csináltak egy touchdownt. A Vikings támadó egysége hihetetlenül harmatosan kezdett. Gyakorlatilag csak a védelmen múlt, hogy elkerülték a nagy zakót (DE-FENCE, DE-FENCE!). A tavaly 12 interception mellett egész szezon alatt összesen 9 touchdown passzt adó Tarvaris Jackson már csak a második QB, az első ismét Gus Frerotte. Lassan magához tért a Vikings támadó csapata is. Elsőként Winfield vágta úgy földhöz Delhomme-ot, hogy a labda nála maradt és sima újta volt az alapvonalig. Aztán Shiancoe kapott egy szép 34 yardos passzt. Az igazi Petersonnak, és Wade-nek is volt néhány szép futása. A hazai csapat győzelme fölötti örömhöz csak az mérhető, amikor bemundják, hogy a Miami Dolphins lealázta a New England Patriotsot.
Változatos, jó mecs volt. Hamar elrepül a három óra. Jóval hamarabb, mint Faragó Ricsivel a tévé előtt. A stadion környékének parkolói egy pillanat alatt tízezernyi elégedett Peterson (28) piknikező hellyévé változott. Csomagtartók fel, platók le, ki a grillsütő, a hűtőtáskákból elő a sör, és indul a parti. A kocsik fölött vidáman repültek a labdák, mert nincs jobb, mint dobálgatni egy kicsit a sikerre. Talán még most is dobálgatnak a derék Petersonok (28), ha a sörük közben el nem fogyott.
Utolsó kommentek