Azt már tisztáztuk, hogy a fociban egyszerre két csapat mamlasz van a pályán, védők, meg támadók, akiket mindenféle trükkökre tanítanak be, amit hol több, hol kevesebb sikerrel hajtanak végre. A támadókat alapvetően két csoportra lehet osztani, falemberekre (5) és ügyességi posztokon (skill position) szereplő játékosokra (6). A 6. leckében foglalkoztunk az igazi hústornyokkal, a falemberekkel, ebbe a bejegyzésbe az „ügyesebbje” jut.

Azokat a támadókat hívjuk ügyességi posztokon szereplő játékosoknak, akik rendszeres kapcsolata kerülnek a labdával – a centert leszámítva - és nem csak egymást püffölik. Ezek közül a srácok közül egyszerre kettő mindig a labda indításának vonalán áll fel, míg a többiek attól hátrébb. Utóbbi csoportot back-eknek hívjuk. Van belőlük quarter, meg half, meg full, meg set (esetleg slot). Ez megtévesztő lehet, egy full backet („teljes back”) nem lehet négy quarterbackre („negyed back”), vagy két half backre („fél back”) cserélni. Aki megmondja mi a logika az elnevezésekben, vendégem egy sörre!

Quarterback
Mondani sem kell, hogy a quarterback (irányító) a támadók feje. Ezt a pozíciót szokta a hozzá nem értő szinkron-iparos „negyedhátvédre” fordítani, aminek hallatán az igazi focibarát azonnal a távkapcsoló után nyúl és bepötyögi az adott film angol címét valamelyik torrent keresőbe. Az irányító feladata, hogy megkapja a labdát a centertől és eljuttassa azt az adott akció szerinti rendeltetési helyére, legyen az egy futó, vagy egy elkapó két szép keze között. Ő a fő felelős azért, hogy a támadók fennakadás nélkül haladjanak az ellenfél célterülete felé.

Az ideális irányító olyan fickó, aki a megbízható és biztos kézzel juttatja el a labdát játszópajtásaihoz. Erős karja kell, hogy legyen, hogy kellő távolságra tudja eldobni a labdát és pontosnak is kell lennie, hogy a célpont kezeinél kössön ki a játékszer, és ne mondjuk a hátánál, vagy a lábainál. Gyorsfelfogásúnak is kell lennie, hogy változtatásokat tudjon hívni a játékban, amikor felállnak az akcióhoz illetve, hogy amikor a dolgok mozgásba lendülnek gyorsan kiszortírozza az elkapóit és a megfelelő helyre dobja a labdát még mielőtt palacsintát csinálnak belőle. Nem árt, ha ügyesen mozgatja a lábait, hogy ha nem egészen úgy működnek a dolgok, ahogy azt felrajzolták, akkor is ki tudjon hozni valami pozitívat – yardokat – a történetből. Végül fontos, hogy strapabíró legyen, mert meccsenként rajta kívül csak a futók fognak több ütést kapni.

Ilyen hát az ideális irányító. A csapatok általában ezen tulajdonságok valamilyen szűkebb keresztmetszetéből gazdálkodnak, és ez az oka annak, hogy a foci rajongók rendszeresen üvöltöznek a tévékészülékeikkel.

Amikor jól csinálja a dolgát: Képes a labdát négy próbálkozásból 10 yardot előre mozgatni anélkül, hogy a rosszfiúknak juttatná azt.

Amikor nem csinálja jól a dolgát: Úgy tűnik, hogy a másik csapat alkalmazásában áll.

Tail/half back
Ha klasszikus footballt játszik a csapatod, akkor nagy valószínűséggel legalább másfélszer annyit fognak futni, mint passzolni. A tail back, vagy ha egyedüli futó, akkor half back a srác, akinek ilyenkor a kezébe adják a lasztit, és azt mondják, hogy „fuss, Forrest, fuss!”. Ezért hívják őket gyűjtőnéven running back-nek, azaz futónak. Az irányító és a center után ezek a srácok érnek a legtöbbet a labdához, meccsenként akár 20-30 alkalommal is rájuk bízzák a játékszert.

A támadók felállnak valamilyen okos kis formációban, amivel széthúzzák a védelmet, a falemberek elkezdenek birkózni az ellennel, és jó esetben kialakul egy nyitott sáv a védelemben. A futó rendeltetése, hogy ezen a lyukon átfusson és megtegyen néhány yardot, mielőtt a védőknek leesik, hogy mi is történik és beledolgozzák a talajba.

És itt a „beledolgozzák” részt halálosan komolyan kell venni, ezeket a srácokat komolyan bünteti a védelem. Nem véletlen, hogy egy átlag NFL running back csupán 4-5 évet bír ki a ligában. Ráadásul futók többnyire nem is a legjobban fizetett játékosok, nem mintha nagyon sajnálni kéne őket évi több millió dolcsis zsebpénzükkel.

Amikor jól csinálja a dolgát: Biztos kézzel átveszi a labdát az irányítótól, nem saját falembereibe fut bele hátulról, próbálkozásonként megtesz úgy átlag 4 yardot és nem „köhögi fel” a labdát, amikor a védők letarolják.

Amikor nem csinálja jól a dolgát: A fentiek bármelyike ellenkező előjellel.

Full back
Mi a különbség egy tail back és egy full back között? A full kétszer akkora mint a tail. Legalábbis a tail backek és az irányítók tuti ezt szeretnék. Az FB a futók közül a nagydarab állat, akinek az a melója, hogy futás esetén biztosítsa, hogy a TB átjusson a lyukon és a lehető legtovább a talpán maradjon. Passz esetén ő az irányító testőre, az utolsó védvonal, aki megállíthatja a szörnyet, aki átjutott a támadófalon és felmosó rongynak akarja használni kedvenc QB-nket.

Ha csak pár yardot kell megtenni az első kísérletért, vagy TD-ért (ún „short yardage situation”) néha-néha rábízzák ezekre a szörnyekre a labdát, illetve egyszer-kétszer elkapóként is funkcionálnak. Minden esetre, aki FB-nek áll, az kevesebb csillogásra, de legalább olyan kemény melóra számítson, mint a többi futó.

Amikor jól csinálja a dolgát: A fal által megnyitott sáv szélesebb lesz a közreműködésével, illetve visszafejeli a tajgán túlra az irányítóra rontó gonosz védőket.

Amikor nem csinálja jól a dolgát: Betömi a fal által nyitott lyukat, ezáltal megakadályozva az őt követő tail back előrehaladását, illetve elsöpri őt az útjából az irányítóra zúduló szörnyeteg.

Wide receiver
Ezek a srácok állnak ott kint a formáció szélén egyedül. Olyan mintha valami nagyon durva testszag problémájuk lenne. Gyűjtőnéven wide receivernek, elkapónak hívjuk őket, de ez több posztot takar. A split end a vonalon áll a szélen, a flanker a vonal mögött a szélen, míg slot back a fal és a split end között a vonal mögött. Ha még tudálékosabbak akarunk lenni X, Y és Z elkapónak is hívhatjuk őket, de ezt inkább csak über foci-buzi környezetben kockáztassuk meg.

Áttérve rendeltetésükre, ugye felmerül a kérdés, hogy mit is keresnek ott a pálya szélén egyedül? Leginkább fejtörést okoznak a védőknek. Lehetnek ott azért, hogy elkapjanak egy passzt, ebben az esetben ugye kell legalább egy valaki, aki ezt megakadályozza. Azonban futójáték esetén csak sprintelnek egy jót, ilyenkor a védő, aki fedezi őket nagyjából másfél kilométerre köt ki onnan, ahol a tényleges akció zajlik.

Az elkapók rendeltetése így részben elkapás, részben megtévesztés, egy kis blokkolással és a vonal mögött felállóknál (flanker, slot) néha egy-egy trükkös futással megfűszerezve. Minden esetre elmondható, hogy az elkapó egy külön embertípust kíván. Gyorsnak kell lennie, jó kezekkel és kötélidegekkel. Ezeknek a srácoknak meccsenként 4-5 labdát dobnak és ebből kell a legtöbbet kihozniuk. A jó receiverekre jellemző egy fajta pökhendi magabiztosság, ami nem feltétlenül teszi őket a legnépszerűbb figurákká az öltözőben.

Amikor jól csinálja a dolgát: Akár azért futkos, hogy elkapjon, akár azért, hogy félrevezesse a védőket, gyorsnak kell lennie. Ha hozzá dobják a labdát, akkor persze el kell kapnia. Ez utóbbi elég fontos.

Amikor nem csinálja jól a dolgát: Feléje száll a labda, majd a kezei közül a sisakjára pattan, onnan jobb esetben a földre esik, rosszabb esetben az ellen védője elhalássza és a saját csapatod célterülete felé veszi az irányt.

Tight end
A támadófalunk a korábbi öt játékossal már elégséges szolgáltatást nyújt, egy tight enddel viszont már a prémium kategóriába léphetünk. A TE szükségszerűen egy mutáns. Általában – többnyire a futójátékoknál – egy extra blokkoló a fal szélén. Azonban néha ő is futkározhat egy kicsit, hogy labdákat kapjon el.

Az, hogy ezt a két feladatot mennyire tudja sikeresen végrehajtani, attól függ, hogy mennyire jó mutáns áll rendelkezésünkre. Éppen ezért létezik olyan is, hogy szituációs tight end. Adva van egy nagydarab, erős gyerek fakezekkel. Nagyszerű lesz a futójátéknál, azonban harmadik és 16-nál szükségszerűen be kell hozni helyette egy másikat, aki lehet nem blokkol valami fényesen, viszont van némi köze a labdák elkapásához.

Amikor jól csinálja a dolgát: Rendesen megblokkol mindenkit a futójátékoknál, és ha néha napján hozzávágják a labdát, még el is kapja.

Amikor nem csinálja jól a dolgát: Ha nem tudja elkapni a labdát, és folyton elvéti a blokkját, akkor bizony csak a helyet foglalja az öltözőben.