Sorozatunk első két részében külföldi és hazai cheerleadereket kérdeztünk erről az izéről. Megtudtuk mi a szép, mi a jó, mi a nehéz ebben a műfajban. Most elérkeztünk ahhoz a részhez, ahol egy picit segíteni próbálunk a hazai cheer csapatoknak.
Miután rock-n-roll nickkel író olvasónk remekül ráérzett a folytatásra, változtatás nélkül leközölöm kommentjét. Köszönöm rock-n-roll, megspóroltál nekem vagy negyed órát!
Először is:
Remélem elolvassák a hazai cheerleader csapatok tagjai vagy inkább koreográfusai vagy bárki, aki szót ért az előbbiekkel azt, amit most le fogok írni.
Nagyon jó ha szórakoznak a lányok a meccseken és imádják amiket csinálnak, de megnézett közülük bárki is egy high school, college, NFL, európai szintű amerikaifoci meccset? Illetve azt, amit ezeken csinálnak a lányok..
Merthogy a CHEERLEADER (aki irányítja a szurkolást) nem azért van, hogy háttal álljon a NÉZŐKNEK és néha beszálljon a defense go kiabálásba, hanem azért, hogy feltüzelje a nézőket, rávegye őket a szurkolásra és az olyan hülyeségeket, mint az offense go (nem is merem leírni) kiiktassa. Nyilván, ha 12 néző van a pálya szélén, akkor felesleges próbálkozni, akkor oda és úgy állnak a lányok, ahogy akarnak, de egy párszázas lelátó előtt nevetséges, hogy a lányok a nézőktől legtávolabbi csücsökben ácsorognak, háttal, beszélgetve, néha táncolgatva stb.
Akkor minek ez az egész???
A mostani DIV1 volt a legfeltűnőbb ebből a szempontból. A wolves lánykái évek óta képtelenek szembe fordulni a nézőkkel, pedig a Farkasok szurkolótábora még hajlandó is a szurkolásra, olyan hangulatot lehetne csinálni, amilyenre igazán szüksége lenne a hazai focinak.
Nem kell sok hozzá, tényleg csak az a 180 fok.
Pár megjegyzéssel egészíteném ki a fentieket:
- A "defense go", egy bődületes baromság (ahogy az offense go is). Akkor alakulhatott ki, amikor még senkinek halvány lila gőze sem volt erről a sportról itthon. A védelemnek a menés ritkán célja, ők pont azt akarják megakadályozni. De ha még azt is szeretnénk, hogy menjenek (mondjuk bltizre, vagy egy megszerzett labdával a célterület felé), akkor próbáljuk meg nyelvtanilag helyesen: go defense!
- Ha már itt tartunk, miért kell angolul szurkolni? Nem Magyarországon vagyunk? Ez annyira adja magát, hogy még a Wolvesban játszó amerikaiak is ezt kérdezték tőlem! Egy "HAJ-RÁ CÁ-PÁK, HAJ-RÁ CÁ-PÁK, HAJRÁ CÁPÁK, HAJRÁ CÁPÁK, ..." egyre gyorsuló ütemben ezerszer hatásosabb lenne, a közönséget is könnyebben be lehetne vonni.
- Nagyszerű dolog a táncolás, meg a trükkök, de ha tényleg a csapat hasznára szeretne válni egy cheerleader csoport, akkor egy kis kreativitással könnyen ki lehet találni a nézőket feltüzelő, szórakoztató rigmusokat is(, és sokkal kevesebb gyakorlásra van hozzájuk szükség!) Erre a legegyszerűbb példa a "Ki a jobb? TIGRISEK!" kérdezz-felelek a nézőkkel, kicsit összetettebb volna mondjuk a "Kik vagyunk mi? FARKASOK! Ellenségünk? COWBOYOK! És a Farkas mit csinál? ÜT, VÁG, PUSZTÍT, A COWBOY MEG BECSINÁL!"
- No meg persze az alapszabályok: 1) Mindig a nézők felé! 2) Ha annyira kell koncentrálni a koreográfiára, hogy a lányok közül akár csak egy is nem bír mosolyogni, akkor még tessék gyakorolni, élesben nem megy! 3) Akkor is mosoly, akkor is lelkesedés, ha éppen 0:45-re áll a csapat. Lehet, hogy nem lesz őszinte, de ha átragasztod a komorságod a szurkolókra, akkor teljesen megkérdőjelezed az egész létedet.
Az alábbi videón a hazaiakhoz hasonlóan teljesen önkéntes, középiskolás cheerleaderek - tehát nem profik, nem egyetemi ösztöndíjért szurkolnak - láthatóak és a kilenc perc alatt igazán komoly repertóárt mutatnak be szurkolásból. Érdemes példát venni róluk!
Utolsó kommentek