Hát, lejátszotta a Bp Grizzlies élete első meccsét, amin 45 (47/48):0-ra kikaptunk a Kistarcsa Firebirds ellen, de az eredmény szinte mindegy. Igazság szerint várható volt, hogy elsőre a néhány fő kivételével rookie-csapatunk kikap, de én ennek ellenére jól szórakoztam. Elég önkritikus vagyok magunkkal, de hát ez van, ha a játékos egyben újságíró is.
A legnagyobb bajunk az volt, hogy az újpesti mezkészítő a megbeszéltek helyett nem készítette el a mezeinket, így az offense-nek az újpesti Bulldogok mezében kellett játszania. A mezkészítő összevissza hadovált, hogy kész lesz a meccsnap délelőttjére, hát nem lett, sőt a kickoffra is csak 20 mez lett meg. A nadrágot annyira elrontották, hogy péntek éjszaka a csapat vezetése Németországba kellett kiugorjon nadrágokért, majd Flexi 19 óra vezetés után állt be a D-line-ba. (Ez a cég a szövetségnek sem szállította le a megrendelt mezeket, állítólag sok pénzzel tartoznak, és ott már nem lesz béés megoldás.)
A Tatai úton játszottunk, ahol nincs normális zuhanyzó se, bár a pályával semmi bajom nem volt. Volt három-négy szép drive-unk, amiket sajnos nem tudtunk TD-re váltani, ez van, lesz ez jobb is. Az egyiknél ráadásul az endzone-ban lopták el a passzt a kistarcsaiak. A galériában az egész lekövethető, mivel az öcsém, aki a képeket készítette, a pálya másik végéből elindult, hogy lefotózza a Grizlik első TD-jét, de végül nem kellett elindulnia, mert mi kaptuk a gólt.
Rengeteg hibával játszottunk, az elején az izgalomtól szinte csak false startos mínusz yardokat gyűjtöttünk, volt, amikor nem indítottuk el időben a játékot (pedig azt hiszem, több időt engedtek a sporik), és volt amikor többen voltunk fent. Csupa kezdő betegség, amik az edzésen nincsenek, itt a szülők és nézők előtt igen.
Szóval: ütközni nem tudok (még tartom az elméletemet, így szart se érek), viszont az kiderült, hogy bár a lelátón ez egy nagyon unalmas meccs volt, a pályán rendkívül szórakoztató, és egyre több kedvem van tanulni és dolgozni az első győzelemért.
Utolsó kommentek