A blog egyes bejegyzései révén kialakult heves, reményeink szerint építő szándékú vita nyomán arra jutottunk, hogy ideje összegyűjteni azokat a dolgokat, amelyek nehézséget jelentenek a csapatoknak, azokat a véleményeket, amelyek a jobb együttműködést és a fejlődést szolgálják, illetve a tisztánlátás végett rögzíteni azokat a tényeket, amelyek meghatározzák az egyesületek lehetőségeit. A témajavaslatokat és a véleményeket ide várjuk.
Sorozatunk első két bejegyzésére 70-nél is több komment érkezett, úgyhogy eljött az idő, hogy csokorba szedjük ezeket, jól megmondjunk, ellentmondjunk, vagy éppen helyeseljünk.
Mosolygó Róbert MAFSZ titkár vette a fáradságot, és szigorúan magánemberként a kommentek közt reagált a posztra. Köszönjük megjegyzéseit és kiegészítéseit, ezek alapján javítottuk alábbi anyagunkat. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a posztban nem feltételeztük, hogy a MAFSZ feladata lenne ", hogy eltartsa az egyesületeket, vagy legalábbis ingyen pénzhez juttassa őket". Mosolygó úr amúgy - szerintünk - pontos kritikát fogalmaz meg a szövetség munkájával szemben, amikor azt írja, hogy: "... az egyesületek már most is havi akár 60-100.000 forint bevételhez vagy megtakarításhoz juthatnának. Ugyanakkor ezen programok kihasználtsága nem éri el a 10%-ot sem".
1. A Div II nevezési díja még belefér, a Div I-é már komoly visszatartó erő.
2008-ban a két osztály nevezési díja között 285 ezer forint volt a különbség (330, ill. 615 ezer), és ehhez még hozzájött a kötelező junior indulás költsége az első osztályban. A szövetség által nyújtott szolgáltatás annyiban különbözött, hogy a Div I-es csapatok legalább egyszer bekerültek a Touchdown Magazinba (SportKlub), illetve komolyabb döntőt szerveztek az első osztályban. Véleményünk szerint a Touchdown Magazin lehetetlen időpontja (szombat 08:30, min. egy héttel a meccs után) miatt nem érte meg a csapatoknak, a döntő rendezési költségének a csapatokra terhelését már korábban elítéltük. A résztvevő csapatok átlagosan 2,75 meccset rendeztek, ennek bírói költsége hozzávetőlegesen 250 ezer forint, a nevezési díjnak nem illene ettől nagyban eltérnie. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a 2009-es nevezési díjakról még nincsenek információink.
2. Jó volna a szövetség költségvetését látni.
A szövetség mérlege és éves beszámolója, valamint közhasznúsági jelentése cégbíróságról a Fővárosi Bíroságról kikérhető.
3. 2500 néző volt a Div I döntőn, 1300 volt a jegy, az 3,25 M bevétel.
A hivatalos nézőszám valóban 2500-2600 körül volt, azonban ez nem a fizető nézőszám. Jegyeket sorsoltak nyereményjátékokon, osztottak iskolákban és támogatóknak, a tényleges fizető nézőszám valahol 1200-1500 között lehetett. Ez 1,5-2 M forint bevétel. Józan ésszel ebből ennek a rendezvénynek a költségei bőven fedezhetőek lettek volna, így teljesen indokolatlan volt az megfizettetni a csapatokkal. Azonban (sajnos) figyelembe kell vennünk, hogy a döntőt főként olyanok szervezték, akik ebben kevésbé jártasak. Míg egy Budapest Cowboys, vagy Wolves szervez egy évben minimum 10-15 meccset, addig a szövetség tisztségviselői jó, ha kettőt-hármat. Kevesebb tapasztalat, kevesebb kapcsolat, drágább kivitelezés. Megjegyzés: A kommentekben említett profi cég a döntő előtt és alatt tartott "Western Show"-t szervezte, nem magát a rendezvényt.
4. Akinek nem tetszik, elmehet más bajnokságba, van Rookie Cup, stb.
Sajnos már nem. A MAFSZ maholnap sportági szakszövetség lesz, ami azt jelenti, hogy itthon más nem szervezhet amerikai footballt, mi több még mérkőzést sem játszhat bejelentés nélkül. Arra mondjuk kíváncsiak lennénk, hogy lépnének fel egy Rookie Cup ellen, hogyan vezényelnék ki a „karhatalmat”.
5. Challenge Cup vs. CEFL téma
Ezt többen is említették a kommentekben, azonban ez a csapatok és a szövetség olyan szintű belügye, hogy egyelőre nem szeretnénk részleteiben foglalkozni vele. A lényeg annyi, hogy a magyar, a lengyel és a szerb szövetség az EFAF (európai ernyőszervezet) életre hívott egy Challenge Cup elnevezésű, a magyar, a szerb és a lengyel szövetségek EFAF (európai ernyőszervezet) által támogatott ligát, azonban jelenleg úgy tűnik, mind a Cowboys, mind a Wolves marad a CEFL-ben, a Challange Cupban a Győr Sharks fogja képviselni hazánkat.
6. ”… messze lévö csapatoknál be lehetne vezetni, hogy a nevezési dij olcsóbb.”
Ezt csak, mint a sok átgondolatlan javaslat egyikét említjük meg. A messze definícióján nagyvonalúan túllépve csak megjegyeznénk, hogy nem csak Nyíregyházától van messze Dunaújváros, de fordítva is.
7. Miért nem adja a TV?
Röviden azét, mert a tévéközvetítés drága mulatság. Összehozni egy elfogadható 2-3 órás közvetítést milliós kiadás, és akkor még csak a gyártásról beszéltünk, a képernyőre kerülésről nem is. Ehhez képest a német másodosztály meccseit fillérekért kapják meg a sportadók és nézettségben talán még jobban is teljesítenek. Amúgy ezt a költséget a CEFL egyik szponzora felvállalta és az IKO Balkans-szal (Sport Klub adó tulajdonosa) kötött szerződése alapján jövőre a Cowboys és a Wolves több nemzetközi meccse is adásba kerülhet itthon.
8. Miért nem kap az amerikai foci állami pénzt?
Mindmáig azért nem kapott központilag támogatást, pályázatokon eddig is lehetett indulni, mert nem volt sportági szakszövetség. Mostantól elviekben kaphat, ennek rendszere még számunkra sem világos, de amennyire értjük a taglétszám, az utánpótlás nevelés és a nemzetközi szereplés után kaphat támogatást/költségtérítést a szövetség. Ettől a támogatástól azonban ne várjuk a megváltást, évi 3-4 millió forint nem hozza el a kánaánt.
9. Csapatok létszámának limitálása
Na ez egy nagyon kényes téma. A blog szerkesztői között van olyan, aki „kiscsapatban” edző, aki kiscsapatban játékos, és olyan is, aki „nagycsapatban” játékos és tisztségviselő. Egyetértésre itt nem lehet számítani. Egyrészt érthető a szövetség részéről, hogy fejlődni akar, ami legegyszerűbben a csapatok és az igazolt játékosok számában mérhető. Másrészről ugyancsak érthető, hogy bárki gondolhatja úgy, hogy csapatot alakít. Ugyanakkor be kell látni, hogy az amerikai foci veszélyes üzem. Az, aki nem tapasztalt, a mesterségét értő edzőtől tanul, nagyon könnyen tolószékben végezheti. Az is, aki igen, de annak kisebb az esélye erre. A félreértések elkerülése végett, a MAFSZ jelenlegi szabályozása szerint is csak az lehet edző, aki megszerezte az ennek megfelelő képesítést a TF-en. Ugyanakkor sajnálatos módon nem biztos, hogy ez sok mindenre garancia. Valószínűleg mondjuk egy Lee Hlavka mellett eltöltött 3-4 év messze többet ér egy kétféléves képzésnél. A valóban hozzáértő edzők száma kevés. A képzett játékosok száma ugyancsak. A nézők száma limitált, a szponzoroké még inkább. Az, hogy jelenleg Budapesten és vonzáskörzetében 8-10 csapat működik, egy vicc. Ugyan ez a szám Belgrád esetében 2, a 25 éves football múlttal rendelkező Bécs esetében 3(-4). Valószínűleg ez le fog tisztulni idővel. A játékosok rájönnek, hogy az edzők, akik okítják őket, nem sokkal értenek jobban a játékhoz, mint ők maguk, a kevésbé életerős társaságok szétszélednek. Az idő sok mindent megold, csak félő, hogy előtte még sokan csalódnak, ne adj isten, komolyabban megsérülnek. Amúgy a csapatok számának limitálása nem lenne idegen a focitól. Amerikában mind az egyetemi conference-kbe, mind az NFL-be csak a résztvevők egyetértésével léphet be új csapat. A hatályos sporttörvény alapján nálunk a szövetség ugyanakkor nem utasíthatja vissza senkinek a jelentkezését, aki elfogadja szabályzatát és megfelel egy sor feltételnek.
10. Amerikai edzőt akarunk!
Egyrészt, tessék menni regisztrálni az europlayers.com-on, havi pár ezer euróért bárki kaphat amerikai edzőt, csak ki kell gazdálkodni. Másrészt had oszlassunk el egy félreértést, ami felmerült a kommentekben. A fent említett Hlavka mester nem pénzért tréningezi a Wolvest, hanem szerelemből. Van olyan csapat Magyarországon, ahol áttételesen, vagy közvetlenül fizetnek külföldi, vagy hazai játékosnak/edzőnek, de pont az idei magyar bajnoknál nem.
11. Legyenek dupla meccsek, közös rendezések
Ez ugye leginkább Budapesten megoldható, ahol több csapat is tevékenykedik. A Cowboys-Wolves közös rendezés valóban sikeres volt a tavasszal, 2009-ben ez az együttműködés valószínűleg folytatódni fog. Persze a pályán ettől még igazi rivális marad a két csapat. Amúgy a közös rendezés nem minden esetben csökkenti nagymértékben a kiadásokat. Ahol óradíja van a pályának, ott az egyetlen nagyobb tétel, ahol ez igazán számít, az a promóciós költség.
12. Div I vs. Div II
2009-ben várhatóan a csapatok 70%-a a másodosztályban indul, számszerint 17-19-en, míg csupán 6 csapat jelezte első osztályú részvételét. Ez lehet a jele, hogy a MAFSZ 2008-ban elszámolta magát a Div I terheit illetően. Más oldalról azonban be kell látnunk, hogy szétszakadt az első osztály, a csapatok között sajnos osztálykülönbség volt. A BPC és BPW külön kategóriát képzett, a Győrrel, a Titnas-szal és a Szolnokkal még tudtak együtt játszani, ugyanakkor a Vipers, Demons, Gladiators hármas 2-13 kombinált mérlege magáért beszél. Reméljük a szűkebb első osztály jövőre szorosabb meccseket tud egymással játszani. Ősszel. Merthogy a legújabb hírek szerint a bíróhiány miatt elképzelhető, hogy a Div I ősszel kerül megrendezésre.
12+1. Tagdíjak (csapatoknál)
TAGDÍJAT PEDIG FIZETNI KELL. RENDSZERESEN. MINDENKINEK. A csapatok sajnos még sokáig ebből fognak megélni, aki nem fizet, az a saját csapattársaival szúr ki. Megjegyzés: Mosolygó úr által említet támogatások/megtakarítások sajnos csak elenyészően kis százalékát jelentik a csapatok költségvetésének, fenntartjuk, hogy az egyesületek fő bevételi forrása továbra is a tagdíjbefizetés.
Utolsó kommentek