Adam Shefter, az NFL száguldó riportere, aki mindenhol ott van, és mindenről elsőként értesül, arról számolt be, hogy a Patriots mintegy mentalistaként előre látta Brady sérülését és mind Simmset, mind pedig Rattay-t már a meccs előtt Foxborough-ba vívták. Aztán amikor hétfő reggel odaért a két irányító, megköszönték nekik a repülést és hazaküldték, mondván, hogy mégsincs rájuk szükség. Simms gyorsan alá is írt a Titanshez, ahol Young ugyancsak térdsérüléssel hagyta el a pályát az első héten.

Youngról egyébként egyre aggasztóbb pletykák látnak napvilágot, miszerint lelki fájdalmai vannak a tőle elforduló szurkolók miatt, és a hozzá közelállók komolyan aggódnak miatta.

Ezzel egy időben a nagy BB, Bill Belichick azt is mondta, hogy egyelőre nem kívánnak új irányítót igazolni. Ezt már nem ő mondta, de ha esetleg mégis megteszik majd a következő hetekben, lehet, hogy Matt Gutierrezt viszik vissza, hiszen ő már két éve edz ebben a rendszerben, vagyis mindenkinél jobban ismeri azt a szabadpiacon. Persze az is elképzelhető, hogy két irányítóval viszik végig a szezont és megbíznak a Matt Cassel – Kevin O’Conell párosban.

Ugyancsak vége lehet Alex Smith szezonjának San Franciscoban, akinek egy törött csont van a vállában. A 49ers azon gondolkodik, hogy IR listre teszik Smitht, amivel ugye idén többet nem léphetne pályára. A döntést azonban nem akarják elhamarkodni, és minden lehetőséget megfontolnak. Hivatalos döntést mára ígértek, de lehet, hogy csúszni fognak ezzel azért.

Rossz hír a Chargers rajongóknak, hogy Shawne Merriman mégis inkább a műtétet választja az őrület helyett, így idén már biztos nem játszhat, a jövőben azonban 100%, hogy visszatérhet. Ez volt az okos döntés, inkább egy szezon, mint egy teljes karrier. Ez persze azt is jelenti, hogy Shaun Phillipsnek többet kell mutatnia, mint ahogy a falnak is, mert a három év alatt 39,5 sacket kiosztó Merriman hiánya biztosan meglátszik majd a csapaton.

Nete Burlesont, a Seahawks elkapóját ugyancsak nem láthatjuk már az idei szezonban, így számukra égető kérdéssé vált Deion Branch és Bobby Engram felépülése, mert nélkülük csupán 2 használható WR van a keretben.

Még egy irányító csatlakozott a sérültekhez, azonban Big Ben nem nyírta ki magát a szezonra, mindössze egy apróbb vállsérülést szedett össze, és igen valószínű, hogy emiatt nem kell meccset kihagynia. 

Aki a munkát választotta a hajnali meccs helyett, és az esti vágott, vagy netán a felvett verzióra is kíváncsi annak minden izgalmával, az most lapozzon még odébb egy kicsit.

Aaron Rodgers meglehetősen jó produkcióval mutatkozott be, 22 passzából 18 jó volt, és ugyan csak 178 yardig és egy TD-ig jutott, élete első kezdésén ez azért elég jónak mondható. Ryan Grant 12 futásból szerzett 92 yardjával elég sokat segített neki, de ez nem vesz el semmit a teljesítményéből. A túloldalon Tarvaris Jackson nem volt ennyire jó, még 50%-ot sem ért el a dobóátlaga, futásban viszont sokat hozzátett a játékhoz, igaz, Adrian Petersonnál többet nem futott (Peterson 103 yardig jutott).

A Packers a Vikings első mezőnygólja után azonnal átvette a vezetést, és ezt végig tartotta is, ám a negyedik negyedben, amikor a vendégek feljöttek 5 pontra, meleggé vált a helyzet. Rodgers azonban egy 77 yardos drive végén újra megnövelte a különbséget, így a Vikingsnak csak a kétségbeesett támadás maradt hátra.

Az idei első MNF meccsből azt láthattuk, hogy a Green Bay Packers köszöni szépen, megvan Brett Favre nélkül, Rodgers személyében nagyszerű pótlásra akadtak. A Vikingsnál Jacksonnak még van mit fejlődnie, Petersonnak pedig idén már nem lesz olyan könnyű dolga, mint tavaly, mert már mindenki tudja, hogy mire képes. Ettől függetlenül azért a Minnesotával is komolyan számolni kell. A vége 24-19 a Packersnek.

A hétfő késő esti meccsen a Denver Broncos nem hagyott ennyi izgalmat, és igen korán döntésre vitte e találkozót az Oakland Raiders ellen. És ez elsősorban Jay Cutler érdeme, aki egy híján 300 yardot és két TD-t passzolt. Hall és Young, a két futójátékos is segített neki, de inkább az ő érdeme ez. A Raidersnél Russell nem volt valami meggyőző, mint ahogy McFadden sem, az rutinosabb Fargas több lehetőséget kapott a bizonyításra.

A Broncosból muszáj kiemelni az újonc Eddie Royalt, aki első meccsén 9 elkapást és 146 yardot, no meg egy TD-t tud felmutatni, ami egy igen jó szezont jelez neki előre.
A Denver az első negyedben megszerezte a vezetést, és a végéig ki sem adta a kezéből azt, sőt, összesen 27 (41-14 lett a végén) pontra növelte az előnyt a Raiders-zel szemben. A házigazdákra lehet, hogy egy újabb rossz év vár? 

A nyitómeccsen a Giants jól kontrollálta a Redskinst, és bár a rengeteg yard ellenére nem hoztak annyi pontot, mint kellett volna, az egy TD és a három FG elég volt mostanra. Burress és Jacobs nagyszerű volt, rájuk és Eli Manningre lehet építeni, és a védelmen sem látszott nagyon az átrendezés. A vége 16-7 a New Yorkiaknak.

Matt Ryan bemutatkozása nagyszerűre sikerült a Falconsban, de az újonc irányító sokat köszönhet a nyár érkezett Michael Turnernek, aki 220 yardos és 2 TD-t futott. És ha még hozzátesszük Norwood 93 yardját, akkor felkészülhetünk, hogy komoly futójáték lesz Atlantában idén. A Lionsnál megint csak nem volt tisztes futóerő, Kitna pedig nem tud mindent megoldani egyedül. A Falcons 34-21-re vitte a meccset.

A Ravens szintén egy rookie QB-vel érte el a győzelmet, bár náluk is fontos szerepet játszott a futójáték még McGahee nélkül is, bár a két futott TD-t egy elkapó és Flacco, az irányító futotta meg. A védelem is nagyszerűen tette a dolgát, mindössze 154 yardot engedtek a Bengalsnek. A végén 17-10-nek örülhettek a Baltimore-iak.

A Buffalo Bills győzelme nem volt akkora meglepetés, mint a két csapat közötti különbség, ugyanis 34-10-re múlták fölül a Seattle-t. A speciális csapatrész kiválóan ment a győzteseknél, mint ahogy Trent Edwards és Lynch is jól szerepelt. A Seahawksnál nem ment a futás, és Hasselbeck is nagyon bizonytalan volt, még az 50%-ot sem érte el.

Favre visszatérése győzelemmel indult, ráadásul úgy, hogy nem is játszott a legjobban a 39 éves legenda. A Dolphinsnál Pennington közepes volt, a különbséget Thomas Jones nagyszerű formája jelentette, hiszen míg ő tudott futni (101 yard), addig ez a Miaminak nem ment. A Jets 20-14-es sikerrel nyitott.

Régen hétfő este csak egyetlen találkozót rendeztek az NFL-ben, ám 2006 óta már két egymás utáni meccs van a nyitó forduló hétfőjén.

Nálunk a tévés meccs (eredeti kommentárral) a Minnesota Vikings és a Green Bay Packers csoportrangadója lesz. Ha szimplán a párosítást nézzük, akkor már ez elég lenne, hiszen az NFC Északi csoportjának két együttese igen komoly riválisai egymásnak. Vannak azonban idén plusz tények, amik még érdekesebbé teszik az évad első MNF meccsét. A Packers esetében az, hogy 16 év után először vannak Favre nélkül, vagyis most már végérvényesen megkezdődött az új korszak. Hogy sikeresebb, vagy sikertelenebb lesz-e, mint az előző, azt majd csak a jövő mondja meg, az azonban már most biztos, hogy Aaron Rodgers vállain igen komoly lesz a nyomás – Rodgers már három szezon óra vár a bizonyítási lehetőségre. Számára ez lesz az első kezdése is egyben.
A Vikingeknél Jared Allen érkezése volt a legjobb történés az offseasonben, aki a csapatcserével a legjobban fizetett védőjátékos lett az NFL-ben. A Vikings defense-e eddig sem volt rossz, Allen azonban olyan plusz, ami a Purple People Eaters korszakot hozhatja vissza Minnesotában. Adrian Petersonról külön nem is kell beszélni, illetve csak annyit, hogy esetében az egyetlen kérdés, hogy a megnövekedett figyelem mellett mit tud átmenteni az egyszerűen fantasztikus újonc szezonjából.
Ami még izgalmas lehet, az az, hogy Favre-ért a Vikings is versenyben volt egy ideig, azonban nem tudták megszerezni a veterán QB-t.

A Sport2 kedd hajnali 1-től eredeti kommentárral sugároz, ám fontos megjegyezni, hogy az adás komoly veszélyt jelent a keddi munkamorálra.

Hétfő késő este (kedden kora hajnalban) az Oakland Raiders és a Denver Broncos zárja majd az első fordulót. Az Oakland abban bízhat, hogy Darren McFadden meghozza az offense-be azt a pluszt, ami eddig hiányzott. Ugyancsak bízhatnak JaMarcus Russellben, aki második évében már kell, hogy mutasson valamit annyi pénzért. Neki új elkapókat is hoztak, pont az eredményesség javítása érdekében. A Broncos oldalán egyelőre inkább csak gond van. Az offense line lényegében tökéletesen új tavalyhoz képest, Jay Cutlernek nem lesz ott Marshall elkapónak, a futók közül pedig kettőt is elvesztettek az előszezon során. A védelem azonban jól fest, megerősítették a falat, Bailey és Bly pedig igen erős secondaryt jelentenek. 

Ennyi marad Tom Brady, a regnáló NFL MVP, a New England Patriots szupersztár irányítójának a 2008-as szezonra a statisztikája. Bradyt a Kansas City Chiefs elleni szezonnyitó első félidejében vitték le a pályáról térdsérüléssel, és bár a találkozó alatt még nem lehetett tudni, hogy mi lesz a sorsa, későbbi vizsgálatok térdszalag szakadást állapítottak meg, így az MVP szezonja szinte biztos véget ért.

Brady különben nem volt egy túl sérülékeny alkat, igaz, közel 4 éve minden meccs előtt fent volt az injury reporton a jobb vállával, ebből azonban túl sokat nem láttunk. Aztán jött a téli AFC konferenciadöntőben az apró lábsérülés a Chargers ellen, ami viszont már meglátszott a Super Bowl XLII-ben a Giants csapatával szemben. Ebből kigyógyult, azonban a teljes előszezont kihagyta egy újabb lábsérülés miatt. Most pedig jött minden Patriots rajongó rémálma – Tom Brady out for season.

A körülményekkel túl sokat nem érdemes foglalkozni, Randy Mossnak adott egy sikeres (később fumble-be átmenő passzt), amikor Bernard Pollard meglehetősen szerencsétlenül érkezett meg a bal térdére. Szinte azonnal Carson Palmer sérülése jutott eszembe, melyet a Steelers ellen szedett össze még 2005-ben. Akkor ugye új szabályt hozott az NFL, miszerint védőjátékos ne a lábánál szerelje az irányítót, pont a sérülés veszélye miatt. Nos, Pollardra nem mondható, hogy más erőhatások által kényszerítve került Brady térdére, természetesen azt sem állítom, hogy sérülést akart neki okozni. Mindössze azt, hogy lábra ment. Az meg ugye szabálytalan, és veszélyes. Ez a megmozdulás Tom Brady, és minden bizonnyal a Patriots szezonjába kerül majd.

Mert ugye Tom Brady egy faktor, méghozzá egy győztes faktor, a comeback captain, a hidegvérű irányító mintapéldája, aki a negyedik negyed utolsó percében hozza fel a csapatát a győztes mezőnygólig vagy TD-ig. Helyette pedig ki lesz? Az mindegy, mert klasszisokkal lesz gyengébb, mint Brady a legrosszabb meccsein. A KC ellen Matt Cassell, az örökös második (ugye már a uSC-n is….) ugyan megtörte az idei átkát (17 drive-ből egyet sem fejezett be TD-vel a preseason során), de az általa nyújtott teljesítmény, még ha győzelmet is ért, édeskevés volt.

A Patriots a meccs után villámgyorsan felvette a kapcsolatot Chris Simmsszel, aki ugye a Tampánál volt még tavaly. Simms hétfőn már Foxboroughban lesz, ahol néhány dobás és a szokásos orvosi után szinte biztosan alá is írja a szerződését, de hogy a Jets ellen nem ő fogja vinni a csapatot, az fix. Egy hét alatt ugyanis senkiből nem lesz irányító egy új csapatnál. Marad tehát Cassell, és a változtatások lehetősége. (Ugye Daunte Culpepper, mint visszavonult QB még szintén ott van, mint opció, ő azonban még Simmsnél is rosszabb formát mutatott az utóbbi években, plusz a játékstílusa abszolúte nem illik bele a New England offense-ébe, még akkor sem, ha csábító a tény, hogy együtt játszott a Vikingsnél Moss-szal…)

Hogy mik ezek a lehetőségek? Cassell és Simms majd egymás között eldönti az edzésen, hogy ki irányít. Ez az ő dolguk, valamint Josh McDanielsé. Azonban három igen jó running backkel (Laurence Maroney, Sammie Morris és LaMont Jordan) lehet szépen átváltani futásra, és levenni a QB-ről annyi terhet, amennyit csak lehet. Továbbá lehet bízni a védelemben is, hogy most majd duplán megemberelik magukat és triplaannyira odateszik magukat.

A rájátszás azonban már igen messzinek tűnik a Boston melletti Foxboroughban, sokkal reálisabb cél egy 8-8-as szezon, és az már csak a sorson múlik, hogy a Bills-Jets párosból melyik (ha nem mindkettő) húz el a Patriots mellett a csoportelsőség és a playoff irányába. De ne legyen igazam. 

A koradélutáni sávban (persze kinti idő szerint) 9 meccset rendeznek.

Az Atlanta Falcons és a Detriot Lions csatájában nagyon érdekes lesz Matt Ryan, az újonc irányító bemutatkozása a Sólymoknál, akinél csak Mike Smith, az új vezetőedző fog jobban izgulni. A Lions szintén új edzővel vág neki a szezonnak, Rod Marinelli a csapatépítésnél a régi kedvencekre gondolt először, így jó sok egykori Tampa játékossal töltötte fel a rostert. A defense falban elsősorban a gyorsaságra, sem mint a méretre helyezte a hangsúlyt, a secondarybe Tampa 2-ben edződött játékosokat hozott, az offense-t pedig futásra alkalmasabbá tette. Tavaly szinte nem is volt futójátékuk, idén ez változhat, azonban Kitna eszméletlen hosszú passzai idén sem fognak elmaradni.

A Cincinnati Bengals – Baltimore Ravens meccs könnyen szólthatna Mr. Nyolc Ötről, vagyis Ocho Cincoról. Az egykoron Chad Johnsonnak hívott játékos már hivatalosan is OC lett, ez azonban nem tudja elhomályosítani a főbb kérdéseket a Bengalsnél. Elsősorban azt, hogy mi lesz a futójátékkal, hiszen az indulás előtt nem sokkal elküldték Rudi Johnsont, így Chris Perrynek és Kenny Watsonnak kell majd hoznia a yardokat. Linebackerekből idén sincsenek túltöltve, de Keith Rivers érkezése sokat segít majd. A Ravensnél, a Falconshoz hasonlóan, egy újonc irányító kezd majd, Joe Flacco, akinek nem lesz könnyű feladata. Mint ahogy a Baltimore védelmének sem, hiszen a D már kezd igen öreg lenni, és ez meglátszhat rajtuk.

A Seattle Seahawks rendesen feltöltötte Shaun Alexander megüresedett helyét, hiszen TJ Duckettet és Julius Jonest is leigazolták, mégis Maurice Morris lesz majd a kezdő futójuk. Szükség is lesz ennyi RB-re, ugyanis Engram és Branch sérülés miatt kihagyja a szezonnyitót, így a passzjáték akadozhat. A Buffalo Billsnél Trent Edwards idén már kezdőként indítja a szezont, és igen sokat várnak a második évébe lépő irányítótól. Számára jó hír, hogy Jason Peters inkább a játékot választja a pénz helyett, így a vakoldai blitzek ellen egy tapasztalt tackle áll majd fel. Ugyancsak fontos elem lehet Marshawn Lynch is, akinek az egy év tapasztalat sokat adhatott. A védelembe behozták Kawika Mitchellt (LB) és Marcus Stroudot (DL), valamint Paul Posluszny is visszatérhet, ő ugyanis nem sokat játszott tavaly egy törés miatt.

A New York Jets – Miami Dolphins egy igen pikáns párosítás lett, persze elsősorban az irányítók miatt. A Jets ugyanis Brett Favre-ral kezd majd, míg a Miami azt a Chad Penningtont játszatja majd, akit pont Favre érkezése miatt küldtek el a Jetstől. Favre egyébként zsinórban 276. kezdésére készül, melyből ez lesz az első, amikor nem a Green Bay mezében megy fel a gyepre. Favre mellett érkeztek még komolyabb erősítések a New Yorkiakhoz, a falba Alan Faneca és Damien Woody, a védelembe pedig az újonc Vernon Gholston és a tapasztalt Kris Jenkins. Ők igen sok jót tehetnek a tavaly elég gyengén muzsikáló Jetsnél. A Miami megint egy más tészta ilyen téren. Bill Parcells érkezésével szinte tisztogatás kezdődött, és egy teljesen új csapatot építenek, számtalan új emberrel. Pennington mögött ott van a rookie Chad Henne, de rá idén még a tanulás éve vár majd. A falba megszerezték Jake Longot a drafton, Ronnie Brown mellett pedig Ricky Williams is teljes értékű munkára jelentkezett. Bár valószínű, hogy a Miami idén még nem éri el a playoffot, 2-3 éven belül ez már valós cél lesz számukra.

A New York Giants a címvédő jogán két nappal a többiek előtt, elsőként kezdi meg az új NFL szezont. Ellenfelük a Washington Redskins lesz, akikkel amúgy is igen parázs meccseket szoktak vívni (csoport riválisokról lévén szó nem is lehet másképp), a mostani viszont akár a szokásosnál is érdekesebb lehet.

A szezonnyitókat itthon általában csak összefoglalókban, illetve különböző stream-programoknak köszönhetően lehetett eddig végignézni, az NBC és az NFL megállapodása értelmében azonban idén a Liga oldalán élőben lehet figyelemmel kísérni a nyitányt.

 

A találkozóval kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy a februárban Super Bowlt nyerő New York Giants jelenleg hogy áll. Ugyanis náluk volt bőven esemény az offseason során, elég csak Strahan visszavonulását, vagy éppen Umenyiora egész szezonját érintő sérülését említeni. A változások főleg a védelmet érintették, mely sérüléseknek és távozásoknak köszönhetően sokat gyengült az előző szezonhoz képest, pedig pont a védelem volt az a plusz, mely a Super Bowlban Brady megállításával komoly lehetőséghez juttatta a csapatot. Umenyiora és Strahan kiválásával a falat szinte újra kell építeni, éppen ezért Kiwanukát azonnal visszahozták a linebackerek közül, sőt, még Strahant is megpróbálták rávenni a visszatérésre, ő azonban maradt „nyugdíjban”.
Szintén nem lesz már ott Kawika Mitchell a linebackerek között, mint ahogy Gibril Wilson is hiányzik majd a sacondaryből. Őket nem sikerült jobb képességű játékosokkal pótolni, sőt inkább gyengébbek kerültek a helyükre, Wilsont például az újonc Kenny Phillips helyettesíti majd.
Az offense-ből az egyik motor, Jeremy Shockey elment a Saintsbe, Burress pedig sokáig kimaradt fizetésemelés reményében, és bár ez elmaradt, a keserűség lehet, hogy rányomja majd a bélyegét a játékára. Erősítéssel a támadó falban próbálkoztak, de Shane Olivea hamar IR listára került, így .
Összességében azonban nem ennyire vészes a helyzet a Giantsnél, az azonban biztos, hogy ez a csapat már nagyon nem az, mint amelyik Arizonában győzni tudott.

Ezzel szemben a Redskinsnél szinte csupa jó hírt lehet elmondani. Megszerezték Jason Taylort a Dolphinstól, aki igen komoly erősítés lesz a védelem számára. Jason Campbell háta mögött ott van az előszezonban remeklő Colt Brennan, akik a kezdő QB formahanyatlása esetén azonnal beugorhat.
A kevés játékos mozgás mellett náluk azonban érdemes megemlíteni az új edzőt, Jim Zornt, aki alapjaiban változtatta meg a Redskins taktikáját, és Washingtonban igen sokat várnak majd a West Coast offense-től.

Az offseason tükrében ez a tavalyi országos egyesből egy valódi ki-ki meccsé avanzsált, aminek a nézők csak előnyét láthatják. Tehát NFL szezonnyitó helyi idő szerint ma este 7-kor (nekünk hajnali 1) az NFL.com-on streamben.

 

A Hall of Fame játékosok beiktatásának hete a Hall of Fame meccsel végződik, mely egyben a preseason megnyitója is. A kiemelt jelentőségű felkészülési meccs plusz egy lehetőséget biztosít a két csapat számára az alapszakasz kezdete előtt.

Pro Football Hall of Fame meccs 1962 óta van, 1971 óta pedig mindig egy AFC és egy NFC csapat játssza. A helyszín az ohioi Canton, azon belül is a Fawcett Stadium, mely közvetlen szomszédságban van a Hírességek Csarnokával, vagyis igen előkelő helyen rendezik ezt a találkozót évről évre.

A CFL-lel ellentétben az NFL nem vesz egy-egy preseason meccset a csapatoktól, így ők 5 mérkőzést játszhatnak a rendes szezon kezdetét megelőzően. 1995-től kezdve minden új NFL csapat részt vett (Jacksonville Jaguars, Carolina Panthers 1995; Cleveland Browns 1999, Houston Texans 2002), hogy ez legyen az első hivatalos NFL találkozójuk, ugyanakkor a Baltimore Ravens azonban kimaradt ebből, őket ugyanis helyváltoztató, és nem új csapatnak tekintette a liga. 2005 után a találkozót hétfőről vasárnapra tették át, természetesen a mérkőzést közvetítő televíziós társaság változása miatt, 1999-től az ABC, míg 2006-tól már az NBC adja.

Ami az idei meccset illeti, augusztus 3-án az Indianapolis Colts és a Washington Redskins csapott össze. A Colts számára ez mindössze egy edzőmeccs volt, míg a Redskinsnél ekkor mutatkozott be az új vezetőedző, Jim Zorn. A debütálás pedig nagyszerűre sikerült, nagyban az újonc irányító, Colt Brennannek köszönhetően.

A találkozót azért természetesen a várható kezdő, Jason Campbell kezdte irányító pozícióban, de ötből öt és egy touchdown után átadta a terepet két kollégájának, Todd Collinsnak és Brennannak.

Közülük egyértelműen Brennan mutatott jobb formát, 123 passzolt yardot és két TD-t hozott össze, egyértelműen ő volt a motorja csapatának.

Brennan mellett Marcus Mason játéka adhat okot bizakodásra a Redskinsnél, de a futó feltehetőleg csak epizódszerephez juthat majd a bajnokságban Clinton Portis és Ladell Betts mögött, már ha egyáltalán felkerül a végső rosterre.

Chad Pennington megvárta, hogy Brett Favre tényleg aláír a NY Jetshez, és rögtön felbontotta szerződését a csapattal. 11,5 millió dollárért két évre írt alá a 32 éves QB Miami Dolphins csapatához, amibe belejátszott, hogy Bill Parcels 2000-ben még a Jets GM-jeként draftolta a játékost a 18. helyen, és most a tavaly 1-15-ös mutatóval leégő Miami Dolphinsnál tölti be az alelnöki posztot.

"Azt volt a legnehezebb elviselni, hogy a csapatnak nyolc év után nincs szüksége rád" - nyilatkozta kicsit csalódott Pennington, aki tavaly elég gyenge szezont mutatott.

A New York Jets csapata leigazolta a veterán QB-t, Brett Favre-ot, ezzel is mindent elkövetve Mangini mester állásáért és a csapat playoff-szerepléséért (visszatérési szándékairól korábban írtunk már). Ma eldőlni látszik, hogy végre hova kerül Brett Favre, a Green Bay Packers történetének legendája.

Aki nem tudná (valljuk be, sokan lehetnék még ilyenek itthon) ez olyan jelentőségű, mint amikor Michael Jordan visszatért a Washington Wizards csapatához még egy idényre. Az, hogy akkora sikereket elér-e, mint a jó öreg kosárkirály még kérdéses.

Fizikailag komoly gondja nem lehet, a szeme, a karjának az erőssége még a régi, az igazán nagy kérdés, lesz-e a Jetsnél megfelelő játszópajtása a 39 éves legendának. Valószínűleg igen, hiszen nagyon komoly bevásárlás után van Joe Namath (magyar származású amerikaifutball-legenda) korábbi csapata, az idei szezonban nagy dobásra készülnek. Irányító mindenképpen kellett a csapatba, hiszen Chad Pennington állandóan valami sérüléssel bajlódott, míg Kellen Clemens eddig nem igazán élt, a kapott lehetőséggel.